Megemlékezés az aradi vértanúkról

Százhatvanöt éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította. 

Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" mértéke határozta meg. Elsőként a "főbűnösök", Olmützben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.

 Napsütéses, csendes őszi napon emlékeztünk az aradi hősökre a katolikus templom kertjében. A szabadságharc tizenkét honvédtábornokát és egy ezredesét 1849. október 6-án végezték ki a magyar Golgotán a szabadságharcban játszott szerepük miatt. Bár az Aradon életüket vesztett tisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az október 6-án meggyilkolt 13 honvédtisztre gondol aradi vértanúként, őket emlegeti aradi tizenháromként. Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly azok a mártírok, akik példát adhatnak nekünk, kétkedő polgároknak helytállásukkal, hűségükkel, hazaszeretetükkel.

Iskolánk végzős diákjai és énekkarosai megható műsorral idézték meg az aradi eseményeket, végigvezetve az emlékezőket a vértanúk utolsó napjain, óráin.

Miért fontos nekünk és diákjainknak e nap? Mert bizonyságot tehetünk a múlt, a magyar történelem iránti tiszteletükről, ami e rohanó világban fontosabb, mint valaha!

Hovorkáné Hegedűs Hajnalka